3évesszerelem

"Olyan,mintha elrabolta volna a szívedet, nem?- szólalt meg végül Della Lee.-Egyszerűen csak benyúlt és elvette. És fogadni mernék, hogy úgy mosolyog,mintha nem is tudná,hogy fogva tartja, és abban is biztos vagyok, hogy úgy érzed, meghalsz nélküle." (Sarah Addison Allen: Édes Élet)

Három teljes év voltunk a csapattal kézilabdakupán Kalocsán. Meccsekre vegyesen vittek minket, nem egyedül utaztunk a buszon, hanem másik csapatokkal. Egyik mecsről visszafelé a kalocsi srácokkal, és az ellenfelünkkel utaztunk. A csajok nagyon hamar összehaverkodtak a srácokkal, s miközben ők jól elbeszélgettek én pihenni próbáltam mivel a fejem majd szét robbant. 
Visszaértünk a szállásra és a csajok megbeszélték a srácokkal, hogy hát akkor este találkoznak és elmennem "várost nézni",ergo inni.

Estére vettem be egy fájdelomcsillapítót és csatlakoztam a lányokhoz. Ők nagyon elvoltak a fiúkkal én meg úgy néztem őket...senkit sem ismertem,de hamar összebarátkoztam velük. Nem is tudom, hogy de az egyik sráccal elkezdtem beszélgetni. Aztán sétáltunk és Timivel, Bodával (így hívták a srácot) meg még valakik voltak ott lefeküdtünk a fűbe csillagokat vagy miket nézni. Nagyon jó volt. Aztán elkísértek minket a fiúk a koleszhoz Ők mentek tovább inni, mi meg felmentünk. Bodával számot cseréltünk és felmentünk. Leával elmentem hányni, ő hányt én meg ott voltam, hogy ha gáz van legyen ott valaki.

Küldtem a számra üzenetet, de annyira csúnyán írta rá a kezemre a számot, hogy rossz számra küldtem az üzenetet... ez is rám vall amúgy. Aztán jött egy sms-em a sráctól, hogy menjünk ki. Nekünk sem kellett több... Timivel a fiú részlegen keresztül lementünk, s a portás bácsi boldogan engedett ki minket.

Lent sokat beszélgettünk a sráccal, Timivel flörtölt, aztán elmentünk beszélgetni... és megcsókolt. Annyira cuki volt...:):$

3 napot töltöttünk lent, és az a 3 nap alatt jól elvoltunk a sráccal. Este sétáltunk... éjfélre kellett volna visszaérnem a koleszba..helyette beestem fél 1 kor... Tündi nagyon örült neki... hűűű..amit kaptam ... :s De teljesen megértem most már, hogy akkor mért kaptam azt a nagy lecseszést!!

Nagyon jó volt a séta, jó volt a vele együtt töltött idő. Nem érdekelt az, hogy épp hogy nézek ki, hogy épp lát meccs után izadtan... egyszerűen semmi nem érdekelt...mert SZERELMES lettem belé...

Utolsó nap, utolsó meccsen 20 másodpec után fejen lőttek védekezés közben... rögtön össze is estem, és ki is esett pár képkocka... Azon a meccsen offoltam magam...és a következő 2 hétre is. Jó kis agyrázkódást kaptam...

Hazafelé indultunk elköszöntem Bodától, és megbeszéltük, hogy találkozunk, beszélgetünk ... Nos, egy darabig tartottuk is a kapcsolatot, de aztán nem is lett belőle semmi... egyszer csak nem beszéltünk...neki barátnője lett én meg nem nagyon voltam gép közelben... és szépen lassan elfelejtettük egymást.
 

2 hete kb. elkezdte likeolgatni a cuccaimat, és írtam neki, hogy hogy van, mizujs vele, mert régen beszéltünk... elkezdtünk beszélgetni. Érdekes dolgokat írt, s mondtam neki, hogy a barátnője nem fog örülni neki...és kiderült nics már barátnője, egyszer csak vége lett.

Beszélgettünk,beszélgettünk,beszélgettünk... és egyszer csak közölte, hogy régen jó volt velem, az együtt töltött percek és jó lenne látni engem.
Én is szeretném Őt látni, beszélni vele, de a másik felem nem szeretné újra át élni  azt amit akkor éltem át, mikor hírtelen nem beszéltünk. Azt a fájdalmat...

De ugyanakkor látni akarom...érezni az illatát... ölelni és hozzábújni!! És én ezt mindennél jobban szeretném!

Hiányzik a vele eltöltött idő... hiányzik az ölelése... Úgy hiányzik maga Ő!!!!

Nem telt el úgy nap a 3 év alatt, hogy ne jutott volna eszembe, és tudom, Ő nem így van velem, de akkor is... nekem eszembe jutott...sokszor gondoltam az együtttöltött pillanatokra...a sétákra...a kabát cípzárra, aminek különös jelentősége volt....

Most is annyira hiányzik.. és találkozni akarok vele, hogy ezt így elmondjam neki szemtől szemben...el akarom neki mondani, hogy nem érdekel a távolság, nem érdekel semmi, egyszerűen 

vele szeretnék lenni, mert 3 éve nem változott az érzelmem.. volt hogy erősebb volt, volt hogy nem, de sosem felejtettem el... mert SZERETEM!!!

De ... nem hiszem, hogy ezt el tudom neki mondani... mert nem fogunk találkozni....