burok

A sírás folytogat... nem tudom mit érzek, fogalmam sincs, egyszerűn most egy burkot húznék magam köré, ahová semmi nem hatol be, csak a fény, semmit nem lehet ott hallani, csak a zenét, ami üvölt és csak bőgnék... elzárnám magamtól a külvilágot. De sajnos ez lehetetlen! Ahogy az is lehetetlen, hogy ne menjek be holnap iskolába. De mondjuk azt egy lógással el lehet intézni, amit most pont lesz**k, hogy anyuék hogy fognak rá reagálni!!

Ami a legszőrnyűbb, hogy most van a legnagyobb szükségem a családomra, főleg anyumra. Mert rengeteg hülyeséget csináltam... és amire rájöttem, hogy azért kezdtem el bulizni járni és minnél kevesebbet itthon lenni, mert nem kellett látnom őket. Most ez lehet durván hangzik, de így van. De ettől eltekintve mindennél jobban SZERETEM ŐKET!!! <3

Lenyugodtam, és kibeszéltem magam, de a burkot ugyan úgy magam köré húztam, ami jól esik most!!! És neki kéne álni tanulni,mivel holnap 3 dolgozatot is írunk...és egyikből sem tudok semmit...csodálatosan hosszú estének nézek elébe (Y) 

De a lényeg az, hogy Marci írt és beszélünk. Igaz szaggatottan,de legalább beszélünk!! Aminek most nagyon, nagyon  örülök. Kedvelem a srácot és szeretek vele beszélni:)